Sokan kérdezik tőlem e-mail-ben, vagy MSN-en, hogy hogyan készíthetnének ők is ilyen papír maketteket? Most itt pár mondatban szeretném elmondani, én hogyan csinálom őket:

1: először is kell egy program, mellyel lehet jól rajzolni. Sokan használják a Windows Paint nevű programját, én azzal nem próbáltam, de biztos jó lehet. Én a Corel Paint Shop Pro X nevű programot használom a rajzoláshoz, és a Pixia nevű programmal szoktam másolni, illetve tükrözni dolgokat.

2: Ezután keresni kell a járműről jellegrajzot, mely el van látva méretekkel is, mint pl a képen látható autóbusz: A képre kattintva láthatod nagyobb méretben is!
Ilyen rajzok a neten nagyon sok helyen megtalálhatóak, de a gyártók honlapját is érdemes végignézni, még a PDF formátumú dokumentumokat is. Ha sikerült jellegrajzot találni, akkor még kell sok képe is az adott típusról, hogy minden részletet meglessen csinálni.

3: Álljunk neki rajzolni. DE! Előtte meg kell határoznunk egy méretarányt, melyben dolgozni fogunk. A könnyebb számolhatóság kedvéért, most használjuk azt, hogy ami a valóságban 1m, az nekünk 50 képpont. Mivel ugyanis a rajzprogramok pontokkal rajzolnak, így nekünk is pontokban kell számolni. És még egy nagyon fontos dolog. A jellegrajzokon MILLIMÉTERBEN vannak megadva a méretek, azt nekünk át kell számolni MÉTERBE!!!
Vegyük alapul a fentebb látható Ikarus 260-ast. A hossza 11m, tehát nekünk kell rajzolni egy 11x50=550 képpont hosszú vonalat. Utána megnézzük a magasságot, ez 3,04m, tehát egy 3,04x50=152 képpont hosszú vonalat rajzolunk az előzőre merőlegesen. Ezt megismételjük a másik oldalakon is és már kész a busz kerete.
A képen nincs méretezve a tengelyek távolság a busz elejéhez, és végéhez képest, csak a tengelytáv. Ezt le kell mérnünk a jellegrajzról. De ehhez pedig tudnunk kell a jellegrajz méretarányát. Ezt úgy tudjuk meg, hogy lemérünk pár méretezett részt a jellegrajzon, hogy az mennyi képpontból áll. A képen látható busznál maradva pl. lemérhetjük az ajtók hosszát, a tengelytávot, és a magasságot. Mindig 3 méretet mérjünk le, és legyen benne magasság is. Ha minden méretet megmértünk akkor a kapott összeget, osszuk el a lemért rész méterben értendő értékével. PL: az ajtó a képen látható jellegrajzon 51 képpont, ezt elosztom a valós mérettel, ami 1,3m, és így megkapom, hogy a jellegrajz méretarányát - 51/1,3=39,23 Ugyanezt megkapom a többi lemért helyen is, és a 3 méretből átlagot vonva megkapjuk közelítőleg a méretarányt ami a képnél 39 képpont= 1m-el. A tizedes értékeket persze a matekban tanult módon kerekítjük.
Így most már le tudjuk mérni a tengelyek távolságát. Tehát megmérjük, hogy az első tengely középpontja a busz elejéhez képest mennyi képpont, ezt elosszuk a jellegrajz méretarányával (39), és megszorozzuk a mi általunk használt méretaránnyal, és így megkapjuk, hogy a busz elejétől, mennyi képpontra kell rajzolni a kerék középpontját. Ezután minden méretet így mérünk le, ami nincs megadva a jellegrajzon. Persze lehet, hogy ha így dolgozunk akkor nem teljesen hasonlít az eredetire a makettünk, ezért kellenek a képek, melyekkel összevetjük a makettet, és ha kell korrigálunk, hiszen a jellegrajz sem lehet teljesen pontos.
Ebből látszik, hogy nagyon sokat kell számolni ahhoz, hogy a makettünk hasonlítson az eredetire.

4: Ha elkészültünk a makett oldalával, akkor számoljuk ki, hogy mennyi képpont lesz a tetőrész (mert ugye ez általában nem egyezik meg a szélességgel, mert felfelé keskenyednek a járművek). Ha ezt megtettük, akkor rajzoljuk körbe a tetőt, és a Pixiával tükrözzük át oda a makett elkészült oldalát a másik oldalra, így nem kell duplán rajzolni, hanem csak pl. ha a jobb oldallal kezdtünk, akkor az ajtókat kell kiradírozni, és helyette ablakokat rajzolni.

5: Ha ez is megvan, akkor rajzoljuk meg a busz elejét, és hátulját. Itt figyelni kell, hogy ez eleje az ugye ferde, tehát ki kell számolni, mennyi képpont lesz az elejének a hossza, mivel ez hosszabb lesz most mint a magasság. Ezt a matekban tanult egyszerű Pitagorasz tétellel ki is tudjuk számolni (a²+b²=c²) Ezt használhatjuk akkor is, ha gömbölyű valamelyik felületünk, mert ilyenkor a gömbölyű részt egyszerűen háromszögekre bontjuk. Ezután le kell mérni mindennek a helyét, amit oldalra már felrajzoltunk (szélvédő keret, lökhárító, stb).

6: Ha ez is megvan, akkor tulajdonképpen van egy fehér színű kész makettünk, melyet a Paint Shop Pro programmal könnyen lefesthetünk a kívánt színre, írhatunk rá feliratot, vagy bármi mást.

Először elolvasva, tudom nagyon bonyolultnak tűnik a dolog, de kis gyakorlással hamar belejön az ember. Én sem profin kezdtem. Az biztos, hogy rengeteget kell számolni ahhoz, hogy tényleg hasonlítson a makett a kiválasztott járműre.

Remélem ezt végigolvasva sokan belekezdenek makettek készítésébe, és nem más munkái lesznek átrajzolgatva, tiszteletben tartva, az eredeti készítő nem kevés ráfordított idejét, és türelmét! Mert átfesteni könnyű, de próbálkozzanak meg sokan a rajzolással is!